Társszerzőnk: Karvaly Zita (Goodwill Energy)

Előírások és gyakori hibák a Jedlik Ányos ipari energiatárolós pályázatban

Miért kulcsfontosságú a megvalósíthatósági tanulmány minősége?

A Jedlik Ányos ipari energiatárolós pályázat kiemelt lehetőséget teremt a vállalatok számára az energiatárolási beruházások támogatott megvalósítására. Azt látjuk, hogy a pályázatok jelentős része nem műszaki okokból, hanem előkészítési és dokumentációs hibák miatt veszít pontot vagy utasítják el. Ezek közül kiemelten fontos szerepe van a Megvalósíthatósági Tanulmánynak (MT), amely az értékelési rendszerben önmagában is jelentős pontszámot ér.

Gyakori hibák a pályázati anyag összeállítása során

1. A minimum igényelhető támogatási összeg el nem érése

Visszatérő hiba, hogy a pályázat előkészítője a napelemes rendszer teljes költségére is 50%-os támogatási intenzitással számol, holott a pályázat külön kezeli a napelemes rendszer és az energiatároló elszámolhatóságát.
Ez a probléma sok esetben csak a pályázati adatlap kitöltésekor, a beadás napján derül ki, amikor már nincs lehetőség a költségstruktúra korrigálására.

2. A napelemes rendszer és az energiatároló tervezésének összemosása

Szintén gyakori hiba, hogy nem válik egyértelműen szét:

• a napelemes rendszer tervezése,
• és az energiatároló rendszer tervezése.

Pedig ezek eltérő támogatási aránnyal számolhatók el, és műszaki szempontból is külön funkciót töltenek be. Az elkülönítés hiánya a költségvetés és a műszaki dokumentáció értékelhetőségét is rontja.

3. Egyéb költségek kihagyása a költségvetésből

Több pályázatban hiányoznak olyan, egyébként elszámolható tételek, mint például:

• műszaki ellenőr,
• projektmenedzsment,
• engedélyezési és adminisztratív költségek.

Ezek elhagyása torzítja a projekt valós költségképét, és kockázatot jelent a megvalósítás során.

4. Nem egyértelmű elszámolhatóság a napelemes költségvetésben

A napelemes rendszer költségvetésében gyakran szerepelnek olyan tételek, amelyek elszámolhatósága nem kellően alátámasztott vagy nem megfelelően bontott. Ez bizonytalanságot okoz az értékelés során, és pontlevonáshoz vezethet.

5. Tervezési dokumentációval kapcsolatos bizonytalanságok

Előfordul, hogy a pályázat előkészítője:

• nem tudja, mikor szükséges koncepcióterv,
• és mikor elvárt a részletes telepítési terv.

Ez nemcsak formai probléma, hanem közvetlenül érinti a Megvalósíthatósági Tanulmány szakmai mélységét is.

A Megvalósíthatósági Tanulmány szerepe az értékelésben

6. Nem megfelelően értékelhető Megvalósíthatósági Tanulmány

A bírálati rendszerben a Megvalósíthatósági Tanulmány kidolgozottsága önmagában 15 pontot ér.
Tapasztalataink szerint az alábbi megoldások alacsony pontszámot eredményeznek:

• általános, sablonos műszaki leírások,
• magyarázat nélkül beillesztett diagramok,
• konkrét számítások és következtetések hiánya.

A bíráló számára egy MT akkor értékelhető jól, ha egyértelmű műszaki-gazdasági összefüggéseket mutat be.

7. Az önellátás növekedésének nem egyértelmű bemutatása

Kiemelten kritikus hiba, ha a Megvalósíthatósági Tanulmányból nem azonosítható egyértelműen az önellátás mértékének százalékos növekedése.
Ez a szempont 20 pontot ér az elbírálás során, így hiánya önmagában a pályázat esélyeit veszélyezteti.

A pályázat előkészítésének folyamata

1. Adatgyűjtés, felmérés, elemzés és ajánlatkészítés
   – Van-e műszaki és gazdasági értelme a projektnek?
2. Szerződéskötés
   – A GoodWill Consulting és a GoodWill Energy pályázatírással, megvalósíthatósági tanulmány és koncepcióterv készítésével is foglalkozik.
3. Igénybejelentés a szolgáltató felé
   – A pályázat benyújtásának előfeltétele.
4. Megvalósíthatósági Tanulmány és koncepcióterv elkészítése
   – A pontozási rendszerhez igazodó részletességgel.
5. Pályázati dokumentáció összeállítása
6. Nyertesség esetén: tervezés, kivitelezés, üzembe helyezés
7. PFJ időszak (3 év)
   – Monitoring adatokkal igazolni kell a legalább 75%-os napelemes töltési arányt, melynek módja már tisztázott.

Milyen energiatárolóval lehet pályázni a Jedlik Ányos pályázatra?

A pályázat műszaki követelményeinek a Huawei energiatároló megoldásai teljes mértékben megfelelnek.
Egy megvalósult ipari projekt gazdasági áttekintése egy Huawei Luna2000-215kWh-2S10 energiatárolóval (melyet hamarosan a 241kWh kapacitású kiadás helyettesít):

Alkalmazott eszközök:

• 1 db Huawei SUN2000-100KTL inverter
• 1 db Huawei Luna2000-215kWh-2S10 energiatároló

A rendszerrel 17 Ft/kWh LCOE (Levelized Cost of Energy) átfolyó villamosenergia-költség érhető el, amely jelenleg a piacon az egyik legalacsonyabb érték.

Összehasonlításképp:

• ipari napelemes rendszerek: 22–38 Ft/kWh (15 éves távlatban),
• helyben termelt és tárolt energia: 39–55 Ft/kWh,
• Jedlik Ányos támogatással: 19,5–27,5 Ft/kWh 15 éves időtávon.

Ez nemcsak gyors megtérülést tesz lehetővé, hanem stabil, geopolitikai és piaci hatásoktól független energiaköltséget is biztosít.

LCOE – mit jelent valójában?

Az LCOE az energiatárolási beruházás teljes életciklusra vetített költsége, amely tartalmazza:

• az eszközbeszerzést,
• telepítést,
• beüzemelést,
• és a 15 éves fenntartási költségeket,

az átfolyt energiához viszonyítva.
A Huawei rendszerek ebben a mutatóban kiemelkednek: bár a beszerzési áruk nem feltétlenül a legalacsonyabb, tartósságuk és minimális karbantartási igényük miatt hosszú távon gazdaságosabb és stabilabb megoldást jelentenek.

A Huawei Luna2000-215kWh-2S10 fő előnyei

• 91,3% AC-AC körhatásfok, mérőtől mérőig számolva
• Valós hatásfok, nem DC-DC értékek
• Minimális karbantartási igény
• Automatikus állapotellenőrzés és hibajelzés
• Hűtőfolyadék csere csak 10 év után
• Magas rendelkezésreállás
• Akár 10+5 évre bővíthető garancia
• TÜV által igazolt, kiemelkedő biztonsági besorolás